A lengyel parlament jóváhagyta az „orosz befolyást” vizsgáló bizottságról szóló módosított törvényt, de magát a bizottságot nem választották meg. Így lehet, hogy az októberben esedékes választások előtt nem is fogják már alkalmazni.
Varsóban állítólag félmillióan vonultak fel. A miniszterelnök szerint azonban nem a lakosságot képviselik, csak az ellenzéki pártok aktivistáit.
A kormánypártok által választott vizsgálóbizottság közvetlenül a választások előtt így is ellehetetleníthetné az ellenzék legfontosabb vezetőit.
Közeleg a lengyel választás, és ahogy Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője a Die Zeitben írja, szörnyű kampányra kell felkészülni, a lengyel kormány megkezdte az ellenzék megfélemlítését.
Bár a lengyel kormány látszólag török kottából játszva igyekszik kiebrudalni a politikából az ellenzék vezetőjét, a demokráciák idővel kimetszik az ehhez hasonló vadhajtásokat – véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. A lengyel politikai szakértőt a „Lex Tuskként” elhíresült törvényről, a török választásokról és a koszovói feszültségről kérdeztük, valamint arról, hogyan lehet megőrizni Európa demokratikus biztonságát az autoriter térhódítás idején. A teljes beszélgetés meghallgatható podcastként is, angolul.
Most már csak Andrzej Duda köztársasági elnökön múlik, hogy aláírja-e. A jelek szerint ez nem biztos.
Szoros választás elé néz a lengyel Jog és Igazságosság párt, amely legnagyobb ellenfele pellengérre állításával kampányolhat, többséget pedig az erősödő szélsőjobbal teremthet.
„A belbiztonságot érintő orosz befolyást vizsgáló állami bizottság” tagjait a parlamenti többség választhatja meg, és súlyos büntetéseket szabhat ki. Az Alkotmánybíróság pedig, amely ezt megakadályozhatná, megbénult.
Az orosz ügyekben tolmácsoló Marcin W. két vallomást tett, ami komoly kihívás elé állítja a lengyel ellenzéki vezetőt, volt kormányfőt, Donald Tuskot: ha az egyiknél szavahihetőnek ítéli a férfit, a másikban is annak kell lennie. A kampány dübörög, noha csak egy év múlva lesz a választás.
Az ellenzéki többségű felsőház javaslatait azonban a szejm többnyire elutasítja.
A brit kormányfő sajátos hasonlata egy pártkongresszuson hangzott el.
Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelem esetére most nem fenyegette meg az ellenzéket, minden eddiginél magasabbra emelte viszont a választás tétjét. A leegyszerűsítő - és torzított - üzenet úgy szólt, ők vannak a béke, az ellenzék a háború oldalán. Márki-Zay Péter a csodában bízik, azzal viszont egyet bevitt Orbánnak, hogy mellé állt a színpadra Donald Tusk, miközben a Fidesz nem tudott felmutatni lengyel "testvéreket." Nekik más dolguk volt.
"Kormányváltó nagygyűlést" tartott az ellenzék március 15-én, ahol azt akarták megüzenni Orbán Viktornak, hogy "már csak napjai vannak hátra a hatalomban". A gyülekezők 14 órakor találkoztak a Szabadság hídon, majd együtt érkeztek meg a Műegyetem rakpartra 15 órakor. A helyszínen beszédet mondott többek között Iványi Gábor, Donáth Anna, Karácsony Gergely, Dobrev Klára, Donald Tusk, és Márki-Zay Péter. Percről percre tudósításunkat olvashatja.
Márki-Zay Péter az Európai Néppárthoz csatlakozna az új pártjával.
Az Európai Néppárt elnöke szerint ez lenne a megfelelő ajándék Oroszország iránti hűségükért.
Az Európai Tanács volt elnöke szerint az Oroszország elleni szankciók "nem igaziak", és még ezek mellett sem állt ki mindenki teljes mellszélességgel.
Donald Tuskkal, az Európai Néppárt elnökével tartott közös sajtótájékoztatót az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, ahol elhangzott: az Orbán- és Kaczynski-rezsim ellenlábasainak össze kell tartaniuk a keresztény értékek mentén, hogy visszahozzák a demokráciát és a jogállamiságot a két országba.
Donald Tusk szerint az ukránoknak is fontos az áprilisi választás, Orbán nem megy Kijevbe tárgyalni, de most nem is fenyegetőzött. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Tusk szerint a Nyugatnak "deputyinizációra" van szüksége.
A lengyel közszolgálati média egyre agresszívebben ír a németekről, hónapok óta támadják saját németbarát politikusaikat.
